|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Vlad, Alexandru 1999. június 9.A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1999. július 27.A Lugoson megjelenő Redesteptarea hetilap júl. 22-i száma közölte a Dragan Alapítvany (Fundatia Europeana Dragan) Tudományos Tanácsának júl. 13-i határozatát, miszerint az Alapítvány a kolozsvári főügyészhez fordult, és büntetőper indítását kérte a Kolozsvári Nyilatkozat következő "aláírói" ellen: 1. Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke; 2. Alexandru Cistelecan, irodalomkritikus; 3. Alexandru Vlad, költő; 4. Daniel Vighi, író; 5. Paul Philippi, történész; 6. Bakk Miklós, politológus; 7. Horváth Andor, irodalomtörténész; 8. Tánczos Vilmos, néprajzkutató; 9. Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke. Az Alapítványt ebben az ügyben képviselő Gheorghe Pancratiu, Iuliu Gheorghiu, dr. Constantin A. Bob és dr. Augustin Deac (az utóbbi kettő egyetemi tanár) szerint az "aláírók" a Btk. 1661. szakaszának 1. bekezdése ("alkotmányos rend elleni cselekmények") és 167. szakaszának 1. bekezdése ("összeesküvés") alapján marasztalhatók el. /(Bakk Miklós): Büntetőper az aláírók ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2000. június 16.Kolozsváron jún. 14-én A regény - ma elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen részt vettek Gabriela Adamesteanu, a 22 folyóirat főszerkesztője és Alexandru Vlad író, valamint Marius Tabacu rádió-tévériporter és Szilágyi Júlia irodalomkritikus. Marta Petreu nyújtotta át a fiatal íróknak 1997 és 1999 között odaítélt I. Negoitescu-díjakat. A díjazott könyvek interdiszciplináris kutatások eredményei, helytörténeti, irodalomtörténeti, kultúrtörténeti, betekintést nyújtanak. A román-magyar kulturális kapcsolatrendszer témakörében Marius Tabacu értékelte Bodor Ádám A szinisztra körzet című könyvét, ebből saját fordításából olvasott fel részletet. Bodor Ádám az egyetlen, aki merészel olyan világról írni, melyben túlélési technikák kitanulása az egyetlen feladat. Gabriela Adamesteanu az irodalom és a valóság viszonyáról szólt. A regény válsága a társadalmi vajúdások következménye. /Román-magyar kulturális kapcsolatrendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2012. június 11.Egyed Emese írószövetségi díjat kapottEgyed Emese kapta a Román Írószövetség 2011-es évi, nemzeti kisebbségi szerzőknek járó díját. A Kolozsváron élő írónő a Briszéisz című, az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent kötetével nyerte el a Dan Cristea irodalomkritikus által vezetett zsűri elismerését. Egyed Emese (képünkön) kapta a Román Írószövetség 2011-es évi, nemzeti kisebbségi szerzőknek járó díját. A Kolozsváron élő írónő a Briszéisz című, az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent kötetével nyerte el a Dan Cristea irodalomkritikus által vezetett zsűri elismerését. Az Írószövetség Országos Nagydíját Norman Manea kapta. A 76 éves, 1986 óta az Egyesült Államokban élő írót az egyik legnagyobb elvándorolt román szerzőként tartják számon, műveit húsz nyelvre fordították le. A költészeti díjat Gabriel Chifu vehette át az Însemnări din ţinutul misterios (Feljegyzések titokzatos vidékről) című könyvéért, a széppróza kategóriában pedig Alexandru Vladot tüntették ki Ploile amare (Keserű esők) című munkájáért. A legjobb kritikusnak járó elismerés Mihai Zamfirhoz került, román irodalomtörténeti munkájáért, Gellu Dorian a drámairodalom kategóriában kapta meg a díjat, Confort Freud című alkotásáért. A zsűri különdíjat adott Cassian Maria Spiridonnak, debütdíjat pedig Gabriela Gherghişornak Mircea Horia Simionescuról írt munkájáért. A legjobb fordítónak Dinu Flămând bizonyult, Fernando Pessoa verseinek románra ültetéséért. Új Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
